Lehetséges-e gyilkossággal gyanúsítani valakit akkor, ha a kapcsolódó helyszíneken többféle, ismétlődő lábnyom található, és az áldozat ruháján lévő idegen vér nem a feltételezett gyilkostól származik. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya szerint igen, mert a gyanúsított zavaros beismerő vallomásokat tett. A vádlottat később a bíróság felmentette. Újabb nyomozás, perújítás, nem kevés közpénz és szerencse, valamint egy alapos bíró kellett ahhoz, hogy az elmúlt évek egyik legaljasabb gyilkosságának rejtélye megoldódjon. Kiderült: a rendőrök az áldozat eltűnésének éjszakáján beszéltek az egyik tettessel, a helyszínelő technikus lábnyomát is rögzítették bizonyítékként, kevés vizsgálati mintát vettek az áldozatról, eltűnt a kutyás nyomkövetés jegyzőkönyve, nem vizsgálták a teljes híváslistákat és nem foglalkoztak azzal, hogy egy kulcsszereplő a gyilkosságot követően elégette a ruháit. Milyen tanulságot vont le mindebből a rendőrség? „A nyomozók munkája kellően lelkiismeretes volt."

A Központi Nyomozó Főügyészség megszüntette azt a több mint öt éve tartó nyomozást, amely a Bács-Kiskun Megyei Cégbíróság volt vezetője, Varga Miklós, valamint a vele rendszeres és közvetlen kapcsolatot tartó felszámoló cégek vezetői, illetve ügyvédek ellen zajlott. Történt mindez azok után, hogy az ügyben már elkészült a vádirat tervezete is. Az ügyészség végül úgy döntött: a csaknem egy év lehallgatási hanganyagának jegyzőkönyvei - annak ellenére, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság a bizonyítási eszközként történő felhasználhatóságukat két esetben is megerősítette - nem vehetők figyelembe a büntetőügyben. De vajon miért nem egy perben döntött erről, valamint a gyanúsítottak bűnösségéről a bíróság? Miért nem elegendőek a tanúvallomások és a Bács megyébe sebtiben átjelentett cégek felszámolásának a körülményei a vádemeléshez? Az ügy több sértettje politikai döntést sejt a háttérben. Kétségtelen: a büntetőügy sötét árnyként vetül a gazdaság, a politikai élet némely szereplőjére, nem beszélve a köztársaság megújulását hirdető bíróságra.

Szeptember 19-én, szombaton lesz a Magyar Rákellenes Liga tisztújító közgyűlése Budapesten. A közgyűlés összehívását a Fővárosi Főügyészség indítványozta a Fővárosi Bíróságon, hogy a ligánál évek óta tapasztalható törvénysértő állapot megszűnjön végre. Időszerű volt már az ügyészség határozott közbelépése, ugyanis a rendszerváltás óta működő szervezet január óta úgy vállal jelentős kötelezettségeket, hogy hivatalosan nincs vezetősége. Ráadásul a jogszerűséget kikényszerítő perek mellett rendőrségi nyomozások is tarkítják a liga mindennapjait. Az elnök ellentmondásosan nyilatkozik arról a tízmillió forintos adományról, amelyet a szervezet az Orbán-kormánytól kapott az Országos Onkológiai Intézet területén lévő kápolna felújítására.

Lassan homályba vész a Gripen vadászgépek vásárlásának hátterét feltáró, több ország hatóságainak együttműködésével indult büntetőeljárás. A vizsgálati fogságból való szabadulását követően visszavonultan él és nem nyilatkozik az ügyben központi szerepet játszó osztrák gróf, Alfons Mensdorff-Pouilly, aki egyébként jelentős gazdasági tevékenységet folytat Magyarországon. A komoly társasági életéről és magyarországi vadászatairól híressé vált gróf neve ennek ellenére egyetlen jelentős hazai politikai szereplőnek sem cseng most ismerősen, pedig egykor többek közt nagyban segítette a kisgazdák által irányított földművelési tárca elképzeléseit. Legjelentősebb vállalkozásának magyarországi cégében, az M. P. A. Budapest Kft.-ben pedig 1999 és 2004 közt kézbesítési megbízott, valamint ügyvezető volt az akkor húszéves Gyuricza Ágnes, Gyuricza Béla altábornagy, az Orbán-kormány nemzetvédelemért felelős politikai államtitkárának lánya, aki folyamatos elfoglaltságára hivatkozva több alkalommal is lemondta lapunknak ígért interjúját, és határidőre írásbeli kérdéseinkre sem válaszolt.

Alig lett miniszterelnök Bajnai Gordon, máris feljelentették. Az ok természetesen a Hajdú-Bét Rt. felszámolásának körülményei, amelyek zömében felszínes és egyoldalú információkon alapszanak. A jogilag már kikezdhetetlen történetnek azonban van egy eddig még tisztázatlan és érdekes epizódja: miért kellett a felszámolást megfellebbező Hajdú-Bét Rt. székhelyét sebtiben elhelyezni Debrecenből, és miért éppen Kecskemétre, ahol végül önmaga ellen kért felszámolást? Nagy valószínűséggel egy másik felszámoló kijelölése miatt. De miből gondolták, hogy Bács-Kiskun megyében a cég számára előnyösebb felszámolót jelölhetnek ki? Az alábbi büntetőügyek aktái, amelyek a Bács-Kiskun Megyei Cégbíróság által elrendelt felszámolásokhoz kapcsolódnak, elgondolkodtatóak a Hajdú-Bét történetének utolsó felvonása szempontjából.

2005. november végén mintegy huszonötmillió forint támogatást utalt át egy személy köré csoportosítható civil szervezeteknek a Mol NyRt. Az egyesületek közt van, amely érdemi tevékenységet nem végzett, az elszámolást fiktív számlákkal igazolta. A szervezetek a Mol-adomány egy részét továbbutalták magánszámlákra, a pénz sorsa a nyomozás jelenlegi állása szerint még felderítetlen, nem kizárt, hogy kampánycélokat szolgált. Az ügy központi figurája Prácser László, a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) egyik pályázati bírája, aki kilencedrendű vádlott Zuschlag János büntetőperében, ám vallomása szerint a baloldaltól ideológiailag távol áll, zömében keresztény szellemiségű szervezetekben tevékenykedik. A pénzmosás-gyanús ügy felgöngyölítése lassan halad, már a harmadik nyomozó hatóság bíbelődik az aktákkal. Nemhiába, hiszen felmerült Hernádi Zsoltnak, a Mol NyRt. vezérigazgatójának a felelőssége is, mivel a határozatokat ő fogadta el, miközben az egyesületek támogatási kérelmeit a cégnél nem sikerült megtalálni, nagyságuk pedig nem jellemző a társaság mecenatúrájára.

A civil szervezetek laza támogatási, valamint formális ellenőrzési rendszere nem új keletű, kizárólagos szocialista találmány. Már a jobboldali kormány ideje alatt is működtek azokból az egyesületekből, amelyek a Zuschlag-per vádiratában az állami támogatások megszerzésére létrehozott szervezetekként szerepelnek. Ezek az egyesületek már akkor sem feleltek meg a pályázati kiírásnak, de vélhetően a mögöttes politikai alkuk miatt a szakbizottság tagjai nagyvonalúan elnézték ezeket a kizáró formai hibákat. Bizonyság erre a támogatásokat elosztó, Társadalmi Szervezetek Bizottságának a választásokat megelőző, botrányossá vált 2001-es ülése, amelyen a szabálytalanságok és a következetlenségek miatt a szabad demokrata Béki Gabriella elhagyta az üléstermet.

A Zuschlag János és társai ügyében zajló büntetőper előrehaladtával egyre világosabban körvonalazódik, hogy a politika megpróbálta befolyásolni a rendőrségi nyomozás kimenetelét, míg a kecskeméti ügyészség saját hatáskörbe nem vonta az eljárást. Felelősségre vonás nem történt, az eljárás körülményeit vizsgáló nyomozást több évtizedre titkosították. Az egyik sokat emlegetett kulcsszereplő, Király Ferenc, volt Bács-Kiskun megyei rendőrfőkapitány lapunknak elsőként beszélt az egykori nyomozásról, visszautasítva azokat az állításokat, miszerint beosztottjai az utasítására megpróbálták volna „elkenni" az ügyet. Az viszont tény: Lusztig Péter - Lamperth Mónika kabinetirodájának munkatársa - a belügyminiszter asszony kérésére hivatkozva jelentést kért 2006-ban a Bács megyében zajló nyomozásról. Az irat később a Zuschlaghoz köthető egyesületeknél zajlott házkutatások alkalmával került elő.

Vajon kiderül-e, Zuschlag János milyen csatornákon keresztül tudta meg, hogy az ifjúsági szervezetek ügyében zajló nyomozásban társaival együtt lehallgatják? Megtudjuk-e valaha, a kiskunhalasi exhonatya kitől kapott információt a nyomozati aktákban lévő adatokról akkor, amikor még gyanúsított sem volt, és az anyag épp a Legfőbb Ügyészségre volt felterjesztve határidő-hosszabbításra. Az ifjúszocialisták büntetőperében elsőként kihallgatott képviselői titkárságvezetőnek vannak válaszai a fenti kérdésekre, ám azokat a megnevezettek cáfolják. Annyi egyre világosabban látszik: a bűnszervezetben elkövetett pályázati csalássorozat pere csak egy aprócska darabja a szocialisták belső viszonyrendszerét és működését illusztráló hatalmas mozaiknak.

Köddé vált az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet fertőző és pszichiátriai belgyógyászata, ahol zömében olyan zavart tudatú szív- és érrendszeri betegeket kezeltek, akik kiszámíthatatlan magatartásuk miatt nem voltak alkalmasak a hagyományos kórházi ápolásra. Az egészségügyi miniszter a múlt évben az osztály jóval kevesebb betegforgalmat bonyolító fertőző részlegének megmaradása mellett döntött. Bár az átszervezés során a betegellátás folyamatosságát mindvégig hangoztatták az illetékesek, a fertőző osztály a mai napig nem működik, az egykori szakorvosoknak felmondtak. A pszichiátriai jellegű belgyógyászati betegek több mint egy éve tartó kálváriájának a felelőssége alól pedig úgy próbál kibújni a tárca, hogy állítja: nincs mit elhelyezni, mert az nem önálló osztályként, hanem csupán szakmacsoportként tevékenykedett.

Le akarják járatni, vagy ártatlanul meghurcolt hőst akarnak kreálni Zombor Gábor fideszes országgyűlési képviselőből, Kecskemét polgármesteréből? Lapunk is kapott azokból a profi módon készített dokumentumokból és kórházi zárójelentésből, amelyek keletkezését és valóságalapját az ügyészség is vizsgálja. A rendkívül kusza történet főszereplője egy ellentmondásosan viselkedő édesanya, aki szerint a lánya a múlt hónapban "nekiment egy autónak" és könnyebb sérüléseket szenvedett. Az anya később állításait visszavonta. A nyomozás alapját a kislány adatait tartalmazó kórházi zárójelentés képezi, amely szerint a gyermeket elgázolták, és súlyos sérüléseket szenvedett. Ez viszont gyakorlatilag lehetetlen, mert a kecskeméti repülőkórházban már nincs fekvőbeteg-ellátás, az iraton szereplő orvosok leszereltek, a kislányt pedig soha nem kezelték egyetlen osztályon sem.

Kordában lehet-e tartani a kereskedelmi cégek lobbiját az egészségügyben, főként az egyik legnépszerűbb területen, ahol a célszemélyek a várandós anyukák, valamint újszülöttjeik. A Rácz Jenő vezette egészségügyi tárca négy éve megpróbálkozott: eljárást dolgozott ki a kereskedelmi termékek és reklámanyagok védőnői hálózaton belüli terjesztésére. A kiválasztott cégeknek hozzájárulást kellett fizetniük a védőnőkre szánt büdzsébe. Molnár Lajos a megállapodásokat felmondta, és a jelenlegi tárcavezetés szerint is szabályellenes a védőnőket plusz feladatokkal terhelni. A tisztiorvosi hivatal mindkét verzióhoz asszisztált. Az egymásnak feszülő érdekviszonyok miatt félresiklott központosítás eredményeként a kismamák két hivatalos okirata közül - amiket több mint tíz éve magáncégek készítenek el ingyenesen - most az egyik nyomtatási költségeit az állam állja, a másikét pedig a legjelentősebb babatermékgyártó. Reklám tehát van, verseny nincs. A szakdolgozói kamara kódexe szerint etikátlan az egészségügyben terméket népszerűsíteni, miközben a védőnők egyesülete rendszeresen köt támogatói szerződéseket kereskedelmi cégekkel.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztálya sikkasztás gyanújával nyomozást rendelt el az Országos Onkológiai Intézet területén lévő Irgalmas Jézus kápolna felújításával kapcsolatban. A rekonstrukcióra a gyűjtést a Magyar Rákellenes Liga vállalta. Mint riportsorozatunkból ismert: lapunk újságírója több mint másfél éve belépett a ligába, de tagsági jogait nem sikerült gyakorolnia, így például a gazdasági iratokba többszöri kérelme ellenére sem tekinthetett be. Annyi biztos: a liga közhasznúsági jelentése, a kápolna történetének információs kiadványa, valamint az ingatlan felújításának lapunk birtokában lévő elszámolása ellentmondást mutat.

Szabálytalanul hívták össze a Hajdú-Bét Rt. azon 2004-es közgyűlését, amelyen az egyik legnagyobb részvényes, a Wallis Rt. javaslatára a cég felszámolásáról és székhely-áthelyezéséről döntöttek. A stratégiai fontosságú napirend-kiegészítésekről ugyanis a Hajdú-Bét Rt. nem értesítette szabályosan a többi részvényest: volt olyan átvételi igazolólap, amelyik nem volt aláírva, az egyik fax-visszaigazoló szelvényen pedig olyan telefonszám volt feltüntetve, amely a Matáv nyilvántartása szerint nem létezik. A közgyűlési határozatok megsemmisítéséről szóló jogerős bírósági döntésnek a törvény szerint nincs kihatása a cég jelenleg is zajló felszámolására. A mindvégig tiltakozó beszállítók tehát erkölcsi győzelmet arattak, bár továbbra is károsultak maradnak.

Továbbra sem nyugszanak a kedélyek az évente csaknem négyszázmillió forinttal gazdálkodó Magyar Rákellenes Liga háza táján. Vizsgálatok, perek, belső személyi ellentétek tarkítják napjaik nagy részét. Január végén a Fővárosi Főügyészség - a szervezet alapszabályi hiányosságai, törvénysértő rendelkezései és működési gyakorlata miatt - többrendbeli felszólalással élt a ligával szemben. A Fővárosi Bíróság a múlt év végén hatályon kívül helyezte a liga 2006-os országos közgyűlésének összes határozatát, a 2007. évi határozatok megsemmisítésért indított per pedig nem fejeződött be. A liga elnöksége ennek ellenére még nem változtatott a működésén; viszonválaszul kezdeményezte a per megindítójának kizárását a szervezetből. Mint az első részből ismert (ÉS, 2006/51.), lapunk riportere a tisztánlátás érdekében másfél éve belépett a ligába, de tagsági jogait eddig még nem sikerült érvényesítenie, mert az elszámolásokba és a támogatási szerződésekbe - többszöri kérelme ellenére - nem tekinthetett bele.