► Fehér Miklós: Minden rendben lesz. Egyszerű történetek. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2023, 790 RSD / 3200 Ft

A Minden rendben lesz olvasásának komparatív lehetőségei még ennél is tovább bővíthetők, hiszen a térségi pikareszk irodalom, a bácskai habókosok és garabonciások (Bige Jóskától Török Zoliig) világára is asszociálnak szereplői és azok a helyzetek, amelyekben látjuk őket. Ennek furcsaságai jelennek meg A falu varázslója című rövidtörténetben, illetve egyfajta látleletét szemrevételezzük a Falusi körkép című short storyban. Ahogy a varázsló megidézése a bácskai kisvárosok fülledt – Csáth novellisztikájából ismert – hangulatát idézi meg, az utóbbi a hrabali kocsmatörténeteket helyezi a térségi kulisszái közé. Az infaustusok tárgyak történetét életre keltő magánbeszédei viszont Tolnai Ottó Palics-történeteit vonják be az értelmezési körbe, a falusi környezet, a szélső utcák és terek a Zöld utcára, Gion Nándor novellisztikájára és regényeire emlékeztetnek. Kupola, akiről a bevezető szöveg (Kupola focizni szeretne) szól, amikor az énelbeszélő az írás folyamatáról és módozatairól oszt meg titkokat, mintha csak Tolnai Ottó Regény Misujának újabb kori alteregója lenne.

Mán-Várhegyi Réka: Vázlat valami máshoz

Kiss Judit Ágnes: Egy nőalak szürke kontúrja

Rácz Zsuzsa: Kovácsné kivan

Tóth Krisztina: Ahonnan látni az eget

Tóth Krisztina: A majom szeme
Molnár T. Eszter: Hidegkút
Légrádi Gergely: Alkalomadtán
Szemerédi Fanny: Otthontalanok

Mohácsi Árpád: Párizsi befutó
Nomád Földi László: Vérnarancs és vodka
Para-Kovács Imre: A Vosztok-tó jege
Darvasi László: Az év légiutas-kísérője

„Az élet egy road-movie”, amelyben a „nappalok és éjszakák átmenet nélkül torlódnak egymásba”, miközben „sebességváltó nélkül rohan” a választott jármű: „van, aki gyorsvonaton vagy repülőgépen éli le a fél életét”, ez esetben viszont egy Volkswagen szeli a kanyarokat. Az utazásélmény metaforává (tudatfolyammá, mint metaszövegében, az Ulyssesben) alakítása után az elbeszélő a Balkán-jelenséget is körüljárja a könyv Balkánról szólva című második fejezetében. Megkerülhetetlen kérdés a térségi irodalmi diskurzusban, jelzőként (balkáni, balkanizálódott) is kiterjedt kontextust jelent. A Mély vizek, magas hegyek előtt többek között Végel László Újvidék-trilógiájának darabjaiban, a Bűnhődés, a Neoplanta, avagy az Ígéret Földje és a Balkáni szépség, avagy Slemfil fattyúja című regényekben, illetve Végel magyarul és szerbül egyaránt olvasható naplóiban reflektálódik. Tematizálja a kérdést Balázs Attila Kinek Észak, kinek Dél című nagyregénye is. Valamennyi említett szöveg a Balkán-fogalom vadságra, erőszakra és háborúra vonatkozó jelentéseit mozgatja, a lenyűgöző természeti környezet, a színpompás és gazdag kulturális meghatározottság mellett a térség kibékíthetetlen közösségi konfliktusokat, háborúkat és népirtásokat jelentő történelmi örökségéről, súlyos mentális állapotáról beszélnek.

Fenyvesi Ottó útikönyvét az teszi különlegessé és egyedivé a Balkánról szóló irodalomban, hogy látványképeit és -leírásait, élménybeszámolói éppúgy, mint a térség történelméről és félmúltjáról szóló történeteket személyes élettapasztalatain, olvasás- és utazásélményein átszűrve teszi láthatóvá számunkra.